[ Pobierz całość w formacie PDF ]
megkapó részletre hívta fel a figyelmét. Közben megállás nélkül
mesélt.
Milyen volt a búcsúzás? kérdezte Hans mosolyogva.
Jaj, ha tudnád, milyen fájó perceket éltünk át. Nagy volt a
sírás-rívás, még nálam is eltörött a mécses, de már csak akkor,
amikor a vonaton ültem. Sose hittem volna, hogy ilyen
mimózalélek vagyok, de nem tudtam uralkodni magamon,
amikor megláttam anya könnytQl csillogó szemét. Most már túl
vagyok rajta, biztosíthatlak, hogy a jókedvem töretlen. Ilse
kipirult arccal, vágyódó tekintettel üzeni, hogy ezerszer
csókoltat.
Hans áhítattal hallgatta, majd túlcsorduló érzelmektQl fqtve
hatalmas puszit nyomott Gonny orcájára.
Ezt Ilse helyett kaptam, ha nem tévedek, ugye? kérdezte
a leány kuncogva.
Hans vele nevetett.
El kell tqrnöd, sógornQk gyöngye, amíg Ilse nem lesz
mellettem.
Azt azért nem szeretném, ha Hattingenben is elragadtatnád
magad. Ezennel ünnepélyesen megkérlek, hogy ha egy mód van
rá, ne hozz kellemetlen helyzetbe a gyengédségi rohamaiddal.
Mint házvezetQnQ igen magas tisztséget töltök be, nem akarom,
Mint házvezetQnQ igen magas tisztséget töltök be, nem akarom,
hogy eljátszd a tekintélyem. Egy szó, mint száz: ez volt az utolsó
puszi, intézQ úr! Ezentúl hivatalos hangnemben értekezünk,
világos?
Igenis, Gonny kisasszony, önnek teljes mértékben igaza
van. Már csak a háznép miatt is kénytelenek leszünk erre a
színjátékra. Akkor hát, kitartás, kedves rokon!
EttQl fogva igyekeztek kifogástalanul viselkedni. Teljesen
szabályszerqen elhelyezkedtek a kocsi párnázott ülésén,
egymástól tisztes távolságra, és kedélyesen beszélgettek, de a
szemükben huncut jókedv csillogott.
A kocsi rákanyarodott a hegyi útra, amely egyenesen a
Hattingen-birtok fQépületéhez vezetett. A fQúri lak egy kis
fennsíkon helyezkedett el, mögötte csupasz sziklaóriások
meredeztek a hóborította csúcsok felé. A fQépülettQl nem messze
az intézQi lak fehér falai kandikáltak ki a fák közül. Hans
azonnal felhívta rá Gonny figyelmét, aki tágra nyílt szemmel itta
magába a nem mindennapi látványt.
Hiszen ez gyönyörq, Hans! Istenem, de boldogok lesztek
itt Ilsével! sóhajtotta elragadtatással, s Qszinte öröm tükrözQdött
a tekintetében.
MielQtt Hans válaszolhatott volna, a kocsi megállt a széles
lépcsQ tövében, amely a fQbejárathoz vezetett. Ronald Rittner
már szaladt is lefelé, hogy udvariasan üdvözölje Gonnyt. A
szürke szempár fürkészQn tapadt a lány arcára, mintha mindjárt
az elsQ alkalommal alaposan meg akarná ismerni. Gonny
belepirult a férfi pillantásába. Mint a nQkre általában, rá is elemi
hatással volt a barátságos szempárból áradó jóság és melegség.
hatással volt a barátságos szempárból áradó jóság és melegség.
Kislányos izgalom futott végig rajta, úgy érezte, a szíve menten
kiugrik a helyébQl. Szokatlanul csendes volt és elfogódott, s
amikor a férfi a tenyerébe fogta a kezét, nagy keservesen tudott
csak kinyögni néhány mondatot. Hans azt sem tudta, hová
legyen a csodálkozástól, ilyennek még sohasem látta Gonnyt,
aki arról volt ismert, hogy mindig és mindenhol egybQl feltalálta
magát.
A lány igyekezett úrrá lenni hirtelen támadt zavarán, és
érezte, hogy lassan magára talál.
Ha nincs ellene kifogása, von Tannern kisasszony, akkor a
kocsi máris átviszi az intézQi lakásba. Ott minden készen áll a
fogadására. Azt javaslom, csomagoljon ki nyugodtan,
rendezkedjen be. A bQröndjeit a kocsi odaszállítja. Egy óra
múlva pedig találkozunk az asztalnál mondta Ronald.
Gonny bólintott. A vidámságtól, lelki békétQl bársonyosan
ragyogó barna szempár láttán Ronald szívét jólesQ melegség
öntötte el.
Mindent köszönök, von Rittner úr, megfogadom a
tanácsát, és azonnal berendezkedem. Egy órán belül hivatalba
lépek. Pszintén remélem, hogy hasznára leszek. Szeretném, ha
bQven akadna tennivalóm, és boldogan nézek a rám váró
feladatok elé.
A férfi egészen belefeledkezett Gonny napsugaras
tekintetébe, amely különös érzéseket ébresztett benne. Eddig
még egyetlen nQi szempár sem volt rá ilyen hatással. Az arcán
derqs mosoly suhant át.
Legyen nyugodt, munkában nem lesz hiány, persze azt
sem venném a lelkemre, ha agyondolgozná magát.
sem venném a lelkemre, ha agyondolgozná magát.
Gonny nevetve széttárta a karját.
Emiatt egy pillanatig se aggódjék! Fiatal vagyok, erQs és
egészséges.
Nagyon örülnék, ha jól érezné magát itt nálunk,
Hattingenben. Hans, megtennéd, hogy átkíséred von Tannern
kisasszonyt az intézQi lakba? fordult hirtelen a barátjához.
Hans engedelmesen meghajolt.
Örömmel, Ronald. Viszlát késQbb.
A kocsi kisvártatva megindult az intézQi ház felé, amely pár
száz méterre feküdt a fQépülettQl. Ronald a meghitten egymás
mellett ülQ fiatalok után nézett, és fájdalom járta át a szívét. Még
sohasem érezte ennyire nyomasztónak a magányt.
Nem telik bele hosszú idQ, gondolta, és Hans von Hellwart
feleségül veszi ezt a bájos, életörömtQl duzzadó fiatal teremtést.
P pedig nem tehet mást, mint hogy égQ szemmel, vágyakozva
nézi virágzó boldogságukat, és irigyli barátját, amiért ilyen
nagyszerq feleséggel ajándékozta meg a sors.
Igen, irigyli& hiszen vele ellentétben bizakodón, tiszta
szívvel néz a jövQbe, mert páratlanul értékes, kedves teremtés áll
az oldalán, akivel, amíg csak él, jót, rosszat egyaránt megoszthat.
Gonny von Tannern&
Halkan, suttogva ejtette ki a lány nevét. Gonny von
Tannern! Hirtelen összerezzent, megfordult, és elszántan befelé
indult a házba. Minek álmodozni, hisz semmi értelme már! Az
élete vakvágányra futott, jobb, ha beletörQdik, hogy egyedül,
magányos farkasként kell az útját járnia, és soha nem adatik meg
neki a boldogság egy hqséges társ oldalán.
neki a boldogság egy hqséges társ oldalán.
Lelki szemei elQtt megjelent Djuna, amint engedelmesen,
mosollyal az ajkán átveszi tQle a thugok mérgezQ italát. Az
emlékek újult erQvel martak a lelkébe. Búskomor gondolataiba
mélyedve üldögélt a tágas, pazarul berendezett nappaliban.
Különös módon éppen most világosodott meg elQtte, hogy
annak idején nem is szerelmet érzett Djuna iránt, sokkal inkább a
sajnálat, az együttérzés költötte hozzá. Megértette, hogy
Djunához fqzQdQ kapcsolata mindenképpen tiszavirág-életq lett
volna, a tiszta szívq indiai lány sohasem tölthette volna be
teljesen az életét.
Hans megmutatta Gonnynak a számára kijelölt szobákat. Az
ízlésesen berendezett, tágas dolgozószoba egyik sarkát íróasztal
foglalta el, amelyen már ott sorakoztak a háztartási könyvek. A
sarokban dívány állt, mellette kis könyvszekrény, a szoba
közepén pedig kerek asztal, körülötte székek. Az asztalról lelógó
tarka terítQ közepét apró mintás, fehér csipke díszítette.
A nappaliból világos, barátságos hálószoba nyílt, melyet
[ Pobierz całość w formacie PDF ]